SzakadFsz

Szombathelyi Autóalkatrészgyártó Dolgozók Független Szakszervezete (SZAKAD FSZ)

Ma sokkal kevesebb tagja van a szakszervezeteknek, mint a rendszerváltás előtt, az állam sem pénzeli a szervezeteket, a munkát 95%-ban nem fizetett aktivisták végzik. Mindezek ellenére hazánkban a nagyvállalatok zöménél létezik szervezet, érdekegyeztető tárgyalások vannak, születnek bér-, és kollektív szerződések. Az idő múlásával elmondható, hogy ugyan kevesebb a tagok száma, de azok önként léptek be a szervezetekbe.

Mindezek ellenére a társadalomban még mindig hatóságként, állami pénzt elosztó társaságként kezelik a szakszervezeteket, ami akkor is segít, ha egyébként nem tagja valaki. Ebből az elgondolásból kiindulva az emberek többsége azért nem lép be a szervezetekbe, mert az elért eredmények - szerintük - járnak. Azért külön tenni miért is kellene? Az a dolga a szakszervezetnek, hogy oldja meg, hogy legyen minden. Pedig a dolgok koránt sem így működnek.

Ma a SZAKSZERVEZET olyan eszköz, amely lehetőséget ad a munkavállalóknak arra, hogy közös összefogással, javítani tudjanak munkahelyi, bér, és egyéb helyzetükön.

Szép mondat, de egy kicsit bontsuk jobban szét, mit is jelent valójában.

A szakszervezet nem hatóság, hanem leginkább egy civil szervezetre hasonlító szerveződés.

Tagjai önkéntes alapon lépnek be, vezetőit maguk közül demokratikusan választják, céljaikat a maguk döntése alapján határozzák meg.

A belépett tagok abban hasonlítanak egymáshoz, hogy jellemzően ugyanazon a munkahelyen dolgoznak, tehát bér, és egyéb körülményeik összefüggnek, ugyanazon tulajdonos irányítása alatt dolgoznak. A munkahely alkalmazottai önmaguk dönthetnek arról, hogy létrehoznak-e szerveződést, vagy sem. Megelégszenek-e azzal, ami van, vagy számukra ez elfogadhatatlan. Persze elégedetlen lehet bárki egymaga is, de a hőzöngést, ne adj isten a tettlegességet nem szokás díjazni. A dolgozói összefogással viszont más a helyzet.

A magyar Alkotmány biztosítja a szabad szervezkedés jogát, míg a Munka Törvénykönyve szabályozza, milyen keretek között érvényesíthető a munkavállalói akarat.

Ez itt a lényeg. Törvényes kereteket lehetséges biztosítani a munkavállalók érdekeinek megjelenítéséhez és érvényesítéséhez, egészen a munkabeszüntetésig, de hangsúlyozni kell, hogy ez nem az egyén, hanem kizárólag a csoport jogosultsága. Ez a szakszervezet!

Ez a magát törvényes keretek között megvédeni, és közös érdekeit megjeleníteni akaró csoport a szakszervezet!

Persze rögtön adódik a kérdés: Egyéni érdek, vagy közös érdek?

Ebből a szempontból véleményünk szerint nincs lényeges különbség.

A szakszervezetben a tagok egymás mellé letett egyéni érdekei formálódnak közösségi érdekké.

A bér, a munkabiztonság, a juttatások, a szociális háttér mind közösségi érdek, amely minden egyént érint az adott országban, térségben, munkahelyen. A lényeg ott van, hogy a közösségi érdekké transzformált egyéni érdeket a magyar törvények is elismerik, érvényre juttatásának lehetőségét megteremtik.